Hallásgondozóink2019-10-17T18:10:52+00:00

Várhelyi Krisztina – Otonet Halláspontok vezető audiológusa

Ismerjétek meg Várhelyi Krisztinát, az Otonet vezető audiológusát!

“Döbbenetes végignézni, hogy egy morcos, bizalmatlan, súlyos nagyothalló ember hogyan változik át apró lépésenként boldog, kiegyensúlyozott emberré.” – Várhelyi Krisztina audiológussal beszélgettünk.

Várhelyi Krisztina egy angyal. Ez jutott az eszembe, mikor a szárnyai alá vett engem, meg a hallásomat. Ilyennek kellene lennie minden audiológusnak, olyannak, akinél szinte várjátok, hogy végre a székbe ülhessetek, és csodákat műveljen. Arany keze van, és a mosolya gyógyít, úgy dorgál meg és parancsol, hogy kérésnek érzed. Szavai kimasszírozzák a kétséget belőled, és elhiszed, hogy nem lesz semmi gond.

Szegényebb lenne a szakma Krisztina nélkül, én azt mondom. Mert ha valamire szüksége van egy kétségbeesett hallássérültnek, az egy audiológus, aki anyja helyett anyja, olyan, aki érti is, hogy mi történik a fülekben. Kriszti pont ilyen.

Érzékenysége talán onnan ered, hogy már 17 évesen, a középiskolai tanulmányai mellett hallássérültekkel kezdett el foglalkozni a Szent János Kórházban. Érettségi után pedig el is kezdett dolgozni itt, és 1990-ben az audiológiai képzést is elvégezte. Ma pedig rengeteg hallássérültnek csinál hallásvizsgálatot, kiegészítő küszöbfeletti vizsgálatokat, és segít abban, hogy a lehető legjobb hallókészülék birtokosai legyenek. Végigasszisztálja ezt a cseppet sem könnyű utat a lenyomatvételtől kezdve a hallókészülékek beállításán át, egészen addig, míg látogatói elégedetten nem távoznak a rendelőből.

,,Nekem nagyon fontos, hogy segíteni tudjak az embertársaimon, hogy magasabb minőségű életet élhessenek, és ne rekessze ki őket a társadalom.”– magyarázza, hogy mi rejlik a mosolyok, és a végtelen türelem mögött, és mint mondja, megéri minden perce a szakmának, hiszen tele van örömteli pillanatokkal.

A legnagyobb öröme az, ha valaki elfogadja a hallókészüléket, jól hall és ért vele, rendszeresen jár a kontrollokra. Az már fél siker. ,,Könnyfakasztó pillanat, ha egy csecsemő hallókészüléket kap, elkezdi figyelni a környezetét, próbálgatja a hangját, vagy például egy fiatal, aki addig a mobiltelefonját csak sms-re használta, telefonálni tud, kedvenc zeneszámát újra hallja.” – mondja. Legnagyobb sikertörténete egy rendkívül bizalmatlan hallássérült hölgy, aki hallásszalontól hallásszalonig járt éveken át, de csak kudarcélmények érték. Nagyjából 10 éve Krisztina segített neki hallókészüléket választani, ma boldog, mosolygós hallókészüléket viselő nő.

“Döbbenetes végignézni, hogy egy morcos, bizalmatlan, súlyos nagyothalló ember hogyan változik át apró lépésenként boldog, kiegyensúlyozott emberré.”

Éppen ezért Krisztina arra kér mindenkit, hogy ne várjanak 6-10 évet, míg eljutnak hallásvizsgálatra, hanem bátran próbáljanak hallókészüléket, türelemmel szokjanak hozzá, hiszen pont olyan fontos, hogy jól halljunk, mint ahogy fontos, hogy jól lássunk. Amint érzitek, hogy bizonyos esetekben rosszul értetek dolgokat, gyakran vissza kell kérdeznetek, hangosan hallgatjátok a tv-t, rádiót, akkor menjetek el egy hallásvizsgálatra.

Ha pedig már hallókészüléket viseltek, akkor se dőljetek hátra a széketekben, 6-12 havonta fontos egy kontroll vizsgálat, illetve a hallókészülék átvizsgálása, tisztítása. ,,Új készülékviselőknek az első évben 3 havonta fontos a kontroll, hogy lássuk elégedett-e a beállítással, rendben tudja-e tisztítani.” – magyarázza Krisztina, mivel ezzel sokan nincsenek tisztában.

Krisztina a hétköznapokban is pont olyan, mint a munkájában: szenvedélyes. Imád varrni, elmondása szerint egy méteráru boltban félő, hogy nem tudja megállni, hogy ne költsön, emellett pedig sokat kerékpározik, és a legtöbb idejét a családjával, barátaival tölti, akik biztosan nem járnak rosszul, mert Kriszta képes úgy nevetni, ahogyan nem sokan: harsogva, szívből, őszintén.

Krisztina Budapest XII. kerületében, az Otonet Maros utcai halláspontján várja a hallásproblémájukra megoldást keresőket

A hallás érték. Így értékesek azok a fehér köpenyes audiológusok is, akik éjt nappallá téve tesznek a hallásunkért. Ők nem csak belekukkantanak a fületekbe, és nem csak kiszedik a fülzsírt, hanem tesznek az életminőségetek javulásáért. Igyekszenek hallhatóvá tenni a nem hallhatót, és nem győzik eléggé ismételni, hogy a hallásra vigyázni kell. Tegnap, ma és holnap is. Interjú Németh Dorinával, a Czeizel Intézet és az Otonet hallásgondozójával.

Dorina a Czeizel Intézet és az Otonet Maros utcai rendelőjében is egyetlen szemvillanással képes fegyelmet gyakorolni. Számára az ügyfél az első, és ha nem megfelelő a vizsgálati környezet, pillanatok alatt csend lesz, ha körbenéz, pedig apró és törékeny a termete. A szigorú tekintet azonban kedves és mókás audiológust rejt:

gyakran a kacaj és nevetés hangjai töltik ki a rendelőt.

Audiológus anya audiológus lánya

Ő az a fajta hallásgondozó, aki még gyermekként ismerkedett meg az audiológiával. Gyakran bejárt édesanyjához a rendelőbe, és már akkor elbűvölte őt a szakma minden eszköze és mozzanata.

Amit akkor az édesanyja csinált, azt most ő is csinálja: hallást mér, hallókészüléket illeszt, programoz, és nem engedi el addig a hozzá érkezők kezét, amíg a hallókészülék beállításai tökéletesek nem lesznek.

“Számomra fontos, hogy minden kliensem átélje a pozitív pillanatokat is.  Nekem azok a tökéletes pillanatok, amikor valaki örömében elsírja magát régen elvesztett hangok meghallása esetén, és felkiált:

Jé, tényleg, ennek is van hangja! Már el is felejtettem milyen ez!”

-avat be a hétköznapjaiba. Noha mindegyik korosztállyal szeret foglalkozni, mert mindegyiknek megvan a maga szépsége, legjobban a kisbabákat szereti mérni.

,,Hozzám legtöbbször olyan kisbabákat hoznak, akiknek újszülött korban valamiért nem sikerült a BERA vizsgálat. Különösen nagy örömöt okoz, ha láthatom a szülők mosolyát a megkönnyebbüléstől, hogy minden rendben van a gyermekük hallásával.

Ezek megható pillanatok, hiszen ilyenkor úgy érzem, nem csak a picik fülével dolgozom, hanem a szülők lelkével is.”

A szembesítés nem mindig könnyű

A munkájában a legnagyobb kihívást abban éli meg, hogy a diagnózis szembesítése után a dac ellenére nem csak szavak szintjén, hanem lélekben is el tudja fogadtatni a klienseivel a hallókészülék szükségességét.

,,Hozzám sokan “csak fülzúgás” miatt jönnek, majd itt derül ki, hogy ez társult hallásveszteséggel. Legtöbb esetben elmúlik a fülzúgás, amint ellátjuk a megfelelő készülékkel, de amíg valaki ezt nem tudja elfogadni, sajnos a mi feladatunk is nehezebb. “ – magyarázza. De ezért is helyez nagy hangsúlyt a fokozatosság elvére.

,,Mindig elmagyarázom, hogy mi vár rájuk a hallókészülék hordás során, hogyan tudják szépen, lassan megszokni azt, hogyan ne legyen a hallásélmény rögtön rossz. Elmagyarázom azt is, hogy a programozás hogyan segít ebben,

és hogyan tudjuk szépen, lassan, lépésenként megszeretni a hallókészüléket.

Alapvetően hiszek abban, hogy mindenki megtalálja a magának megfelelő hallókészüléket, ám ehhez türelemre van szükség az én részemről és az ő részükről is. És persze, az idő is nagyon fontos.

Hogy minél előbb kérjünk segítséget, menjünk el hallásmérésre, mert minél előbb kapunk halókészüléket, annál könnyebben szokjuk meg a viselését. “

Hamarosan megismerheti a vele készült interjúból!

Hamarosan megismerheti a vele készült interjúból!

Ismerje meg Jakab Tímeát!

A hallás érték. Így értékesek azok a fehér köpenyes audiológusok is, akik éjt nappallá téve tesznek a hallásunkért. Ők nem csak belekukkantanak a fületekbe, és nem csak kiszedik a fülzsírt, hanem tesznek az életminőségetek javulásáért. Igyekszenek hallhatóvá tenni a nem hallhatót, és nem győzik eléggé ismételni, hogy a hallásra vigyázni kell. Tegnap, ma és holnap is. Interjú Jakab Tímeával, a ráckevei Szakorvosi Rendelőintézet audiológusával.

Jakab Tímeát a véletlen sodorta az audiológiai pályára. Egészségügyi érettségi után még nem tudta, mit is szeretne, így a MÁV Rendelőbe jelentkezett dolgozni, hogy idővel rájöjjön, mi érdekli igazán.

,,Az érgondozóban volt üres hely, oda kerültem volna, ám az első napomon közölték, hogy bocsánat, de az audiológiára helyeznek inkább. Ott a két audiológus mellett ismertem és szerettem meg a szakmát, annyira, hogy egy év múlva kértem a főnővértől a továbbtanulásom támogatását.”

Ez volt a perdöntő pillanat

Ugyan a rendelő nem tudta biztosítani a továbbképzést, Tímea kikerült a magánszektorba egy hallókészülék szalonba, ahol rögtön iskolapadba ülhetett.

“Ekkor már biztosan tudtam, hogy a helyemen vagyok, eldőlt mi leszek. Nehéz elmagyarázni azt az érzést, amit akkor érzek, ha a munkámra gondolok. Próbáltam már megfogalmazni, de mindig ott kötök ki, hogy

egyszerűen nem tudnék mást csinálni. Ez az életem.

Itt Ráckevén egy személyben vagyok recepciós és audiológus. A fül-orr-gégészeten ott vagyok az általános vizsgálatoknál, majd hallást mérek, lenyomatot készítek, hallókészüléket próbálok, beállítok, javításra veszek át készüléket, illetve kiadom a javítást, számlát írok, rendeléseket megírom, adminisztrálok, telefonálok, időpontot egyeztetek. Folyamatos, és szoros kapcsolatban vagyok a fülészettel.

Persze, más feladatokat is szívesen csinálok, például betanítok új kollégákat is, de a lényegi munkát, azt nem hagynám abba soha.”

– mondja.

Szeret emberekkel foglalkozni, különösen az idősekket kedveli. Azt mondja, igaz, hogy velük nehezebb, több türelmet igényelnek, de könnyen megtalálja velük a közös hangot. Talán ezért sem meglepő, mikor arra a kérdésemre, hogy a fül melyik része lenne szívesen, azt válaszolja, hogy:

“Szőrsejt a csigában, mert rugalmas.”

Makacs, a jó értelemben

Ez a szakma meg is követeli a rugalmasságot, hiszen számtalan ellenállással kell megküzdeni audiológusként. A hallókészülékkel szembeni előítéletek és a nehéz megszokás sokszor feladja a leckét Tímeának

,,Volt egy kedves úr, aki másfél év után barátkozott meg a hallókészülékével, de én kitartó voltam. Ma már akkor érzi magát csak rosszul, ha nincs a fülében a készülék.

Szoktam is mondani mindenkinek, velem rosszul jár, kitartó vagyok. Ha kell, ezerszer állítok a készülékén, amíg azt nem mondja, hogy jó, de olyan nincs hogy nem tudja megszokni.”

– meséli huncut mosollyal. És ha néha nehéz is, a pozitív élmények mindig bebizonyítják, hogy megéri kitartani

,,Volt egy másik kedves úr, aki annyira visszahúzódó lett a halláscsökkenése miatt, hogy elvesztette vezető beosztását egy cégnél, de olyan nagy önbizalma lett a hallókészülékkel, hogy utána sikeres saját céget indított. ”

– meséli el Tímea munkájának egy meghatározó pillanatát. Ezért szereti különösen azokat a mozzanatokat is, amikor a hallókészülékeket először próbálják ki.

,,Egyszerűen jó látni, ahogy kinyílik a világ valakinek a hallókészülék bekapcsolása után,  vagy amikor a hozzátartozó majdnem sír, hogy anya, tényleg hallasz?”

– mondja mosolyogva. Azt már szomorkásan teszi hozzá, hogy sajnos nem mindenki jut el idáig, vagy csak túl későn, mert túl nagy a félelem az emberekben a hallókészülék és a halláscsökkenés irányába.

,,Pedig én mindig mondom, ne féljenek, egy hallásvizsgálat nem fogászat! Semmi fájdalmas dolog nem történik, és nem akkor kell jönni, amikor már kiabálnak valakivel.”

Nem vigyázunk eléggé a hallásunkra

Persze, megérti, az emberek szeretnek hangosan zenét hallgatni, vele is előfordul, de szerinte tudatosabban kellene védeni a hallásunkat. Vegyünk halkabb elektronikus eszközöket, ha az eszközeink 70-80 decibelen szólnak, használjunk fülvédőt, füldugót. Ha pedig észleljük, hogy nem stimmel valami, menjünk el hallásszűrésre!

,,Én, amikor a tévében nem láttam a focimeccs alatt fent a sarokban az eredményt,  már mentem a szemészetre. Valahogy így kellene lennünk a hallásunkkal is!”

És hogy mit csinálna, ha kiderülne, hogy a hallásával valami baj van?

“Megkérném a kolléganőmet, hogy mérje meg a hallásom, mivel azt én nem tudnám magamnak, de én állítanám be.

És biztos, hogy egy vidám, színes darabot választanék!”

Ismerje meg Harmath Gizellát!

A hallás érték. Így értékesek azok a fehér köpenyes audiológusok is, akik éjt nappallá téve tesznek a hallásunkért. Ők nem csak belekukkantanak a fületekbe, és nem csak kiszedik a fülzsírt, hanem tesznek az életminőségetek javulásáért. Igyekszenek hallhatóvá tenni a nem hallhatót, és nem győzik eléggé ismételni, hogy a hallásra vigyázni kell. Tegnap, ma és holnap is. Interjú Harmat Gizellával, aki az Otonet tatabányai rendelőjében dolgozik, mint audiológus.

Harmat Gizellán látszik, hogy rajong a szakmájáért. Nem is titkolja, hogy őt azok a pillanatok éltetik, amikor érzi, hogy az emberek szeretik, hálásak, hogy segíteni tudott a problémájukon.

,, Mindennél többet jelent nekem, amikor az utcán integetnek, piacon odajönnek, köszönnek. Nekem ez ad visszajelzést, hogy jól csinálom! “

-mondja mosolyogva. Nehezen tud kiemelni egy konkrét részletet a napjaiból, amit különösen szeret csinálni. Inkább a szakma kihívásai azok, ami miatt úgy érzi, ezt imádja csinálni.

Minden eset más és más!

Nincs két egyforma fül, két egyforma hallásmérés, diagnózis, hallókészülék illesztés. Minden ember hallása más, története eltér. Mindenkinek más a nehéz a hallásvesztésben, más az, amiben nagyobb segítséget kíván. És ez az, ami kihívást ad számára a mindennapokban, hogy mindenkinek megtalálja személyre szabottan a legjobb megoldást.

“Ezért szeretem, amikor eljön a hallókészülék illesztés ideje, mert ez az igazság pillanata.

Ekkor látom igazán, hogy mennyit segít a kliensnek a készülék, még annak is, aki úgy jött hozzám, hogy neki jó a hallása, és még a diagnózis ismertetése után sem akart hallani a készülékről.

Ilyenkor a hallássérült azonnal különbséget tud tenni, azonnal felismeri, mennyivel jobban hall hallókészülékkel, mint anélkül. Mindez világosan kiül az arcára.

Egyszer egy évek óta nem halló, 92 éves néni fülére illesztettem hallókészüléket, aki néhány perc beszélgetés után megragadta a kezem, és könnyekben tört ki. Azt mondta nekem, hogy nem tudom elképzelni, hogy mit jelent számára, hogy most újra hall, végre hallhatja az unokáit! Azért ezek szívfacsaró pillanatok.” – pislog ki egy kósza könnycseppet a szeméből.

,,Szeretem azt is, ha ilyenkor hozzátartozó is velük jön, akik itt szembesülnek igazán azzal, hogy szerettük hallása mennyire súlyos. Gyakran csak nézem, ahogy beszélgetnek, és kibontakozik az a bizonyos felismerés, hogy milyen sokáig távol voltak egymástól a kommunikáció hiánya miatt.

Borzasztóan sok ilyen van. Az emberek nem tudnak beszélgetni egymással, mert félnek elismerni, hogy baj van a hallásukkal. Pedig egy pici készülék megoldaná ezt a helyzetet. Legyünk bátrabbak, ne elégedjünk meg egy beszűkült világgal!”

– biztat mindenkit.

A fiatalok nyitottabbak

Elmondása szerint a szakmájának legszebb vonása, hogy sokféle készség kell hozzá. Szakmai tudás, empátia, türelem, kicsit “pszichológussá” kell változni, közben pedig kereskedelmi, pénzügyi vénára is szükség van. Sosem lehet megunni.

És persze, ott vannak a korosztályokból fakadó különbözőségek is. ,,Az idősebb korosztályt azért szeretem, mert ők több törődést és odafigyelést igényelnek, amit szívesen meg is teszek minden esetben. A fiatalokat meg azért, mert „haladni” lehet velük.

Ők érdeklődnek az újdonságok és a kiegészítők iránt, rákérdeznek, van-e színes illeszték, színes hallókészülék, vezeték nélküli kapcsolat az okostelefonjukkal. Ők végre kezdenek divatkiegészíőként tekinteni a hallókészülékükre, ami nagyon jó. Szerintem ez a jövő.”

Hamarosan megismerheti a vele készült interjúból!