3 tényező befolyásolhatja, mekkora a zajártalom hatása rád!
Azt gondolhatnánk, hogy a hallássérültek nagy részét az idősebbek teszik ki, de ez nem igaz. Egyre több fiatal kerül hozzánk, köszönhetően a modern, zajos világunknak.
A zajártalom általi halláscsökkenés az egyik legalattomosabb, pedig tehetnénk ellene!
Te lehalkítod a zenét, ha a telefonod megkér rá?
A zaj ott van körülöttünk. A fülünkbe duruzsol, kiabál, üvölt. Ott van az utcán az autók motorháztetői alatt, a munkahelyünkön a billentyűzet kopogásában, a nyomtató hangjában és az ipari gépek zakatolásában. Ott van az otthonunkban, ha szól a tévé, és a telefonunkon.Nehéz elkerülni, hiszen mindenhol körülvesz bennünket, hatásait azonban tompíthatjuk, és megóvhatjuk tőle a fülünket, hallásunkat.
Mi az a zajártalom okozta halláscsökkenés?
A belső fülben lévő érzékeny szőrsejtek a hallás szorgos kis katonái. A hozzájuk érkező rezgést elektromos impulzusként továbbítják agyunk hallóközpontja felé, ahol a hallott hangok értelmet nyernek.
A hallójáraton beáramló hangok azonban különböző intenzitással lökődnek be a belső fül felé, és a túl nagy lökésektől a szőrsejtek megsérülhetnek.
Forrás: Pexels
A sérült szőrsejtek képesek bizonyos fokig regenerálódni, de túl erős hang hatására akár el is törhetnek, ami a pusztulásukat jelenti.
Az elpusztult szőrsejteket nem lehet visszahozni.
Ezért olyan fontos, hogy védjük a fülünket a túl erős zajtól. Az elhalt szőrsejtek munkáját nem képes át venni egyetlen másik szervünk sem, így jutunk el a fülzúgásig, ami végül maradandó halláskárosodássá súlyosbodik.
Csengő fül? Á, majd kialszom!
Ismerős gondolat? Különösen koncertek és bulik után lehet ismerős barát a fülcsengés, amit reggelre jobb esetben kialszunk. Ilyenkor sikerül regenerálódniuk a szőrsejteknek. Azonban, ha nem, akkor azt, hogy milyen károkat képes okozni fülünkben és hallásunkban a zaj, három tényező befolyásolja.
1. A zaj erőssége
Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mi az a hangerősség, ami kárt okozhat a fülünkben. Nos, elmondhatjuk, hogy minden hang, ami erősebb 85 decibelnél, károsíthatja a hallásunkat, és minél erősebb egy zaj, annál jobban ki vagyunk téve hallásunk elvesztésének veszélyének.
Mi van 85 decibel fölött?
A számok olyan megfoghatatlannak tűnhetnek, így néhány példán keresztül próbáljuk meg szemléltetni, mikor milyen erősségű zaj vesz körbe bennünket.
A suttogás 30-40 decibel hangerősségű, és átlagosan 60 decibelen beszélgetünk. A közúti forgalom, amiben napi szinten részt veszünk, 80 decibel körül zaj-lik, de a mentő és a tűzoltó szirénája 110 decibelen hasít a fülünkbe az utakon.
Forrás: Pexels
Egy koncert hangereje meghaladhatja a 100 decibelt is, ami aggasztó, tekintve, hogy rengeteg ember látogat rendszeresen hallásvédelem nélkül zenekari előadásokat. De a telefonon hallgatott zene sem sokkal biztonságosabb, ha nem használjuk tudatosan: ha nem vesszük figyelembe a telefon figyelmeztetését, akár 106 decibellel is szólhat a fülünkben a zene.
A repülőgép felszálláskor 130 decibellel zúg a turbina, nem véletlen, hogy zajcsökkentő fülvédővel dolgoznak a gép körül az emberek, 120 decibeltől már fizikai fájdalmat érezhetünk a fülünkben. Így talán nem is olyan meglepő, hogy a pisztoly egyetlen lövése – ami 160 decibelen süvít a levegőben – képes átszakítani a dobhártyát.
A hallásunkat 85 decibeles zajkörnyezetben már védenünk kell füldugóval, hogy elkerüljük a károsodás lehetőségét, ami, ha belegondolunk, sok helyzetet jelent. Az elektromos háztartási vagy kerti gépeink közül sok átlépi ezt a határt, és a fesztiválok, koncertek, szilveszteri petárdázás, zajos hobbitevékenységek alatt is veszélyeztetve van a hallásunk.
2. A zajforrástól való távolság
Sokat számít az is, hogy a hang, ami károsan magas decibelen éri a fülünket, milyen messze van tőlünk. Érthető módon, minél közelebb vagyunk a zajforráshoz, annál nagyobb a halláskárosodás kockázata.
Ezért hallhatunk olyan tanácsokat, hogy ne petárdázzunk, mert amellett, hogy sérülést szerezhetünk, a robbanás a fülünkhöz közel hangzik el. Koncerten is érdemes a hangfalaktól minél távolabb helyezkedni, hogy ne közvetlenül a fülünkbe érkezzen az egyébként is hangos zene. Törekedjünk mindig arra, hogy biztonságos távolságban maradunk a veszélyt jelentő zajforrásoktól, és füldugóval is védjük hallásunkat.
3. Mennyi ideig vagyunk kitéve a zajnak?
Általánosan igaz, hogy minél tovább vagyunk kitéve a zajnak, annál nagyobb kockázatnak vagyunk kitéve. Attól függően, hogy milyen erős zajnak, mennyi ideig vagyunk kitéve, többféle hatás érhet bennünket.
Igaz, hogy 85 decibeltől kell védeni a fülünket a zajoktól, mert ekkor már tartósabb (pár óra) esetben fennáll a halláskárosodás lehetősége, de alacsonyabb decibeleken is tapasztalhatunk negatív hatásokat.
Ha tartósan ki vagyunk téve 30-60 decibel körüli folyamatos zajnak, nyugtalanná válhatunk, rosszul aludhatunk. A szintén tartós 70-80 decibeles duruzsolás stresszt és dekoncentráltságot okoz, 80 decibeltől pedig szív- és érrendszeri problémákat tapasztalhatunk.
A 110 decibel, vagy annál erősebb zaj már 30 másodperc után okozhat károkat, de 90-100 decibelt se lenne szabad 15 percnél tovább hallgatnunk védelem nélkül. A 120 decibel nem csak fájdalmat okoz a fülben, de alig pár perc alatt hallásvesztést okoz.
Legjobb orvosság a megelőzés
Mindig legyen nálunk füldugó, hogy tudjuk használni zajos környezetben! Ne ódzkodjunk a használatától, és ha az egyszerűbb füldugók használatát nem tudjuk megszokni, szerezzünk be komfortosabb, fülünkbe jobban illeszkedő darabokat!