Tavasz, szabadság, motorozás!
Ahogy felszáradnak az utak és kisüt a nap, már törölgetik a téli port a gépeikről a motorosok. A végtelen országutak már várják a kétkerekűeket, a motoros szívekben türelmetlen várakozás van: “Mikor indulunk már?” És közben meg sem fordul a fejükben, hogy vannak káros mellékhatásai is a száguldásnak.
A zajártalom miatti halláscsökkenés a motorosokat sem kíméli. Nem is annyira a motor, illetve a kipufogó hangja, ami károsodást okozhat, hanem a folyamatos szélzaj következménye, az átmeneti küszöbeltolódás, azaz a TTS (Temporary Threshold Shift). Nagyobb sebesség esetén a szélzaj okozta túlzott zajterhelés miatt ideiglenesen alacsonyabb szintre csökken a hallás, emiatt sokkal lassabban reagálunk a veszélyhelyzetekre, mivel nem halljuk meg azok forrását.
Mennyire veszélyes a szélzaj?
A folyamatos terhelés miatt nem csak a hallás sérülhet, hanem a monoton zaj következtében a koncentrációkészség is csökken.
Kimondhatjuk, hogy ha nincs megfelelő védelem, akkor bizony veszélynek tesszük ki magunkat, illetve utastársunkat.
A legtöbb motoros egy egész napos túra után fejfájásról, fülzúgásról panaszkodik, főleg, ha tartósan nagy sebességgel közlekedett.
Régebben nem fektettek ekkora hangsúlyt a bukósisakok zajszűrő képességére a gyártók, ezért az “öreg motorosok” között sokan kisebb fokú halláskárosodással élnek.
100km/h-s sebességnél a zaj könnyen eléri a 90dB-t is.
Ha a hangerősség meghaladja a 85dB-es értéket, szükség van valamilyen védőfelszerelésre, mivel a gyakran ismétlődő, 80dB feletti zaj visszafordíthatatlan halláskárosodáshoz vezethet.
Mi a megoldás?
A fül mellett elsüvítő levegő hangját már jól csillapítják a korszerű bukósisakok, illetve a sisak alatt hordható motoros zajszűrős füldugók. Persze nem mindegy, hogy milyen hangtartomány tompítására fejlesztették ki azt, hiszen egy rosszul megválasztott zajszűrő veszélyesebb lehet még annál is, mintha semmit nem használnánk motorozáshoz.