Segítség, rosszul hallok! – most mit kell csinálnom?
A hallásunk meglétét sokszor magától értetődőnek vesszük. Hihetetlennek tűnik a gondolat, hogy valaha ne támaszkodhatnánk a füleinkre ugyanúgy, pedig a modern világ elősegíti a halláscsökkenés kialakulását. Érthető hát, ha bepánikolunk, ha “elmegy a hang”.
Mitől romlik a hallás?
A halláscsökkenésről sokan azt hiszik, hogy vagy születéstől kezdve van, vagy pedig idős korunkra társul mellénk az egyéb korral járó betegségekkel együtt. Valójában a fiatal korosztályból is sokan fordulnak meg a hangok határmezsgyéjén, és kezdenek közeledni a csendesebb vidékek felé.
Korunk zajos hétköznapjaiban, ahol még nem alapvető a hallásvédelem, hallásunk folyamatosan erőteljesen használódik. Mivel ez egy lassú folyamat, gyakran észre sem vesszük az intő jeleket:
- többször kérdezünk vissza,
- zajos környezetben nehezebben értjük a beszédet,
- a környezetünk szól, hogy túl hangosak vagyunk,
- gyakran kérnek bennünket, hogy halkítsuk le a tévét vagy a zenét,
- tompábban hangzik a világ,
- bizonyos hangokat nem hallunk, amit régebben igen,
- a telefonálást nyűgként éljük meg,
- bizonyos kommunikációs helyzeteket kerülni kezdünk.
Néha csak átmeneti halláscsökkenés lép fel, amit könnyedén orvosolni lehet, de bármelyik helyzetről is van szó, a megszokott hangok hiánya ijesztő lehet. Sokan a választól félve próbálják elodázni a segítségért fordulást, pedig elmondhatjuk, hogy a halláscsökkenés az egyik olyan állapot, amire biztosan létezik valamilyen megoldás.
Ki tud segíteni?
A halláscsökkenés diagnosztizálására és kezelésére egy csapatnyi szakember áll a rendelkezésünkre, akik megállapítják, mi lehet a halláscsökkenés oka, az állandó vagy átmeneti jellegű-e, és ha állandó, akkor milyen típusú és fokú hallássérülésről van szó. Ennek függvényében kaphatunk majd orvosi kezelést vagy hallókészülék ellátást.
Az első és legfontosabb lépés, ha felismerjük, hogy a világ egy halkabb verziójában élünk, hogy elmegyünk fül-orr-gégész szakorvoshoz!
Miért hozzá kell menni először?
A fül-orr-gégész szakorvos az, aki kizárja, hogy valamilyen szervi oka van a halláscsökkenésnek. Megnézi, hogy fennáll-e a következő esetek valamelyike:
- fülgyulladásunk vagy más fülbetegségünk van,
- fülzsír vagy egyéb fizikai tárgy eldugítja a hallójáratot,
- a dobhártya sérült,
- folyadék van a középfülben.
Ezek ugyanis okozhatnak átmeneti halláscsökkenést, és orvosi beavatkozással kezelhetőek. Ez azért is fontos, mert a hallásvizsgálat csak ép, egészséges fülön végezhető, máskülönben pontatlan mérési eredményeket kapunk.
Második forduló: az audiológia
Ha megbizonyosodtunk róla, hogy állandó halláscsökkenésünk van, az audiológus az, aki néhány vizsgálattal bővebb információkat tud kideríteni a hallásunkról:
- Vezetéses, idegi vagy kevert típusú halláscsökkenésünk van?
- Milyen szinten áll a beszédértésünk?
- Milyen hallókészülék számunkra a legideálisabb?
Ezt egy teljeskörű hallásvizsgálattal teszi, aminek részei az objektív és a szubjektív hallásvizsgálatok is, ezekről itt és itt írtunk részletesen. Ezek mind gyors és fájdalommentes vizsgálatok, amelyek segítenek abban, hogy kiválasztásra kerüljön a számunkra legmegfelelőbb hallókészülék.
Harmadik forduló: a hallókészülék kiválasztása
A hallásvizsgálatok végén az audiológus ajánlani fog az eredmények alapján néhány hallókészüléket a sok közül. Átbeszélésre kerülnek az elvárások is:
- milyen hangokat hiányolunk,
- milyen hangokat hallunk erőteljesebben,
- milyen kommunikációs helyzetek jellemzőek az életvitelünkre,
- melyik kommunikációs helyzet a legnehezebb és miért,
- milyen változást várunk el.
Ezután kiválasztunk egy hallókészüléket, és az audiológus beállítja a hangzást a hallásgörbénk és az átbeszélt elvárások alapján. A beállítás során van lehetőségünk a készüléket próbálni: elmondhatjuk, mi furcsa, sétálhatunk a folyosón, utcán, szólhatunk, ha valamelyik hang nagyon kellemetlen. Az audiológus ezek alapján tud módosítani a beállításokon.
Negyedik forduló: a próbahordás
A próbahordás a hallókészülék tesztelésének fontos része. Mivel hallókészüléket ideális esetben egy kihordási időre – hat évre – választunk, magabiztosan kell döntést hoznunk.
A próbahordás során otthon és az életvitelünk minden helyzetében kipróbálhatjuk a hallókészüléket, tapasztalatainkat pedig folyamatosan jegyzeteljük. Ehhez hasznos tippeket az audiológusunk ad. Tizenöt napunk van eldönteni, hogy a fülünkben lévő hallókészülék megfelel-e az elvárásainknak, vagy egy másikat szeretnénk inkább kipróbálni – újabb 15 napon keresztül.
A próbahordás alatt is visszamehetünk, és kérhetjük, hogy módosítsanak a hallókészülék beállításain a tapasztalataink alapján.
Utolsó, soha véget nem érő forduló: a hallásgondozás
Ha tizenöt nap múlva sikerül döntenünk, azzal még korán sincs vége a történetnek. Két hét kevés idő, egy hallókészüléket pedig sokáig lehet tökéletesíteni. Kezdetét veszi a hallásgondozás.
Amikor hallókészülék kerül a fülünkbe, azt nekünk is meg kell szoknunk. Az agyunk is dolgozni kezd: a rég nem hallott hangokat újra felfedezi, megszokja, beépíti a meglévő tapasztalatok mellé. Ahhoz, hogy a hallásunkból kihozzuk a maximális teljesítményt, audiológusunk időnként újabb beállításokat végez a hallókészüléken. Hogy ez minél zökkenőmentesebben menjen, fontos, hogy őszintén megosszuk vele a hallókészülékkel kapcsolatos tapasztalatainkat, nehézségeinket.
Mivel az életvitele minden embernek más, és időszakonként változik, valamint a hallásunk is változhat, időszakonként újabb hallásvizsgálatra és hallókészülék beállításra van szükség.